Pantomim szó jelentése
pantomim (főnév)
1. Némajáték; színpadon előadott jelenet vagy előadás, amelyben az előadók hangtalanul, csak a test mozgásával, kifejező arcjátékkal, illetve tánccal játszanak, rendszerint aláfestő zene kíséretével.
A pantomimnak nem biztos, hogy van cselekménye, a szórakoztatást a mozgás furcsa kivitelezése adja. A pantomimban nincsenek kellékek, de a színészek sokszor mégis megjelenítenek ilyen tárgyakat is.
2. Színház, táncművészet: Némajáték műfaja; ilyen (1) jelenet stílusjegyeit megjelenítő előadás.
A táncos pantomimmal próbálkozik. A koreográfus új ötlete egy pantomim beszúrása a táncjátékba.
3. Régies, elavult: Kifejező kézmozdulat, amely utánoz vagy érzelmet fejez ki.
A lány kezének pantomimjával jelzi, hogy mit érez. A néző kézfejének pantomimja elárulja, hogy unja-e az egészet.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
