Püspök szó jelentése
püspök (főnév)
1. Magas rangú keresztény egyházi vezető. Adott területen szerveződött keresztény közösség lelki, tanítói és egyházkormányzati vezetőjének hivatali címe.
A püspök éppen a felszentelendőknek tart beszédet. A püspök végzi a bérmálás szertartását a katolikus egyházban. A régi Magyarországon az országgyűlésben a püspökök a felsőház tagjai voltak.
2. Vallási: Vezető lelkipásztor a protestáns egyházakban, akit az oda tartozó gyülekezetek elöljáróságai megválasztottak az egyházkerület kormányzására.
A püspök megtartja az ünnepi istentiszteletet. A református püspök megáldja az új református iskolát.
Eredet: [püspök < ómagyar: püspök < görög: episzkoposz (felügyelő)]
