Pór szó jelentése
pór (főnév)
1. Régies: Földművelő személy, aki mezőgazdasági munkát végez; aki termőföldön termesztett növényekből és állattartásból él.
A falvakban jórészt pórok élnek. Sok pórnak saját földje van.
2. Átvitt értelemben: Faragatlan ember, akinek durva, sértő modora, beszéde van.
Az udvariatlan férfit mások pórnak tartják. A pór csúnyán káromkodik.
3. Átvitt értelemben: Nagyon szegény ember, aki anyagilag tönkrement, vagyontalan lett.
A gazdát pórrá tette az árvíz, ami nem csak a termését, de a házát is elvitte. A szegény országban pórok élnek.
Eredet [pór < ómagyar: pór (paraszt) < német: Bauer (paraszt) < latin: pauper (szegény) < paveo (visszahúzódik, fél)]
