Otthontalan szó jelentése
otthontalan, hontalan (melléknév)
1. Munkakerülő csavargó (személy), akinek nincs otthona, ezért az utcán, köztéren lakik.
Rengeteg otthontalan ember van az aluljárókban. A hontalan csavargók többsége kéregetésből él, és sokat iszik. A hontalan férfi az életmódjával hibáztat másokat ahelyett, hogy dolgozna.
2. Hazájából elüldözött (személy), akinek nincs állampolgársága semelyik országban.
A hontalan menekültek a királytól kértek menedéket. Más hazába szöktek az otthontalan üldözöttek.
Eredet [otthontalan < otthon + -talan (melléknévképző)]