Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Organikus szó jelentése

(Organicus szócikkből átirányítva)

organikus (melléknév)

Életfolyamatokat mutató (élőlény, élőlények közössége), amelyben különféle életjelenségek mutatkoznak.

A talajban levő organikus összetevők nélkül nincs jó növénytermesztés. Az organikus természet egésze a bioszféra.


Eredet [organikus < latin: organicus (szerves) < görög: organikosz (szervi) < organon (eszköz, szerv < „az ami működik”)]


További részletezés

1. Élőlényekkel kapcsolatos (jelenség, tulajdonság); bennük meglevő, rájuk jellemző (dolog).

Az organikus folyamatok egyik formája az anyagcsere. Az organikus fejlődés következtében egyre magasabb rendű élőlények jelentek meg a földön.


2. Élőlények által termelt (anyag), amely tőlük származik, amit ezek feldolgoztak. Külsőleg hozzáadott szervetlen hatóanyagok alkalmazása nélkül termesztett vagy elért (anyag, állapot, folyamat), amely vegyszermentes.

A talajt organikus trágyával kell feljavítani. Az aludttej organikus folyamattal megsavanyított tej.


3. Egy szervvel kapcsolatos (állapot), annak működéséből, állapotából eredő.

A fejfájásra panaszkodó férfinél az orvos nem talált organikus elváltozást. A modern orvosi műszerek apró organikus elváltozásokat is észrevesznek.


4. Orvosi: Szervi elváltozással járó (betegség, tünet).

A betegnél organikus szívbetegséget találtak, amelyet műtéttel akar gyógyítani az orvos. Az organikus tünetek mögött lelki okok is meghúzódhatnak.


5. Kémia, vegyipar: Főként szenet és oxigént tartalmazó (vegyület), amely keletkezésében élőlények, vagy élettel kapcsolatos folyamatok játszottak szerepet.

Az elő testet is organikus vegyületek építik fel. Organikus anyagokból készülnek a műanyagok.


6. Átvitt értelemben: Belső, szoros kapcsolatban levő (egész, egység, dolog), amelynek részei elválaszthatatlan egységet alkotnak.

A berendezés alkatrészei organikus egészként működnek együtt. Az irodalom tananyagának organikus részét képezik a kötelező olvasmányok.


7. Átvitt értelemben: Egy szervezettel kapcsolatos (állapot, dolog); együttműködő emberek megszervezett csoportjához kötődő.

A vállalat organikus felépítésének csúcsán az ügyvezető igazgató áll. Az egyesület organikus működését a közgyűlésen határozza meg a tagság.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Organikus egység – (olyan egész, amely a különféle részek vagy elemek természetes összefüggésének az eredménye, következménye).


Organikus építészet – (Építészet: a természeti környezetbe harmonikusan beleillő épületeket, természetes formákat és anyagokat előtérbe helyező építészeti filozófia, és tervezési-építési gyakorlat).


Organikus iskola – (Szociológia: olyan irányzat, amely a társadalmat élő, az élőlényekéhez hasonló szervezetnek tekinti).


Organikus gazdálkodás – (Mezőgazdaság: biogazdálkodási forma, amely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul).


Organikus kémia – (Régies: a széntartalmú vegyületekkel foglalkozó tudományág).


Organikus maradványok – (Geológia, földtan: az állat- és növényvilágnak átalakult, megkövesedett maradványai a kőzetekben, talajban).


Lezárva 7K: 2013. augusztus 9., 16:10





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)