Ordináré szó jelentése
ordináré, ordenáré (melléknév)
1. Faragatlan, a jó ízlést durván sértő (személy); közönséges.
Egy ordináré kocsis sokszor káromkodik. A nő udvarlója csak egy ideig tudta leplezni, hogy mennyire ordináré alak.
2. Faragatlan személyre jellemző (magatartás, megnyilatkozás), főleg durva és sértő (nemi) megnyilatkozás, viselkedés.
A kisasszony fülét sérti az ordináré beszéd. A részeg férj ordináré hangon beszél a feleségével. A durva leírásokat tartalmazó regény tele van ordináré részletekkel.
3. Átlagos vagy gyenge minőségű (eszköz, tárgy), amely csekély vagy csekélyebb értékű, mint a többi hozzá hasonló dolog.
Az anya nem szidta meg a gyerekét, hogy elvesztette a ceruzáját, mert az csak egy ordináré darab volt. Egy használtcikk árusnál általában ordináré tárgyakat lehet kapni.
Eredet [ordináré < francia: ordinaire (közönséges) < latin: ordinarius (szokásos, rendes) < ordo (rend) < görög: orkhosz (sor)]
