Ocsmány szó jelentése
ocsmány (melléknév)
1. Nagyon ronda (külső, tárgy, test, jelenség), amely utálatosan vagy visszataszítóan formátlan, rút, az ember szépérzékét erősen sérti.
Egy ocsmány öregasszony ül a szoba sarkában. Az ocsmány, rothadó fürtöket le sem szedjük a szőlőben.
2. Nagyon rossz (érzet, érzékelés, íz), amely undort kelt, gyalázatosan kellemetlen, a maga nemében elviselhetetlen.
A mocskos szobában ocsmány bűz terjeng. Az ocsmány ételt nem lehet lenyelni, azonnal ki kell köpni.
3. Erkölcsi undort keltő (megnyilatkozás, viselkedés, tett), amely a józan erkölcsi érzéket, jóérzést mélyen sérti; nagy szégyent okozó; gyalázatos.
Az újsághír ocsmány hazugságokat terjeszt. A bűnöző ocsmány eszközöket használ céljai elérésére.
4. Durván szeméremsértő (megnyilatkozás, mű, viselkedés), amely nyíltan sérti az észszerű nemi erkölcsöt, rombolja az ezzel kapcsolatos erkölcsi érzéket.
Az ocsmány rajz nyíltan ábrázolja a párzási helyzetet. Az ocsmány beszéd durván sérti az emberi méltóságot. A betiltott honlap tele van ocsmány jelenetekkel.
Eredet [ocsmány < ómagyar: ocsmány < ősmagyar: ocsmál (szid, ocsmánynak nevez) < dravida: ossiyam (megvetés, szégyen) < onsi (szégyell)]
