Nyár szó jelentése
nyár (főnév I.)
1. A legmelegebb évszak; június, július és augusztus hónap, amikor a növények kifejlődnek és termést hoznak. Az év tavasz után következő forró, száraz negyede az ősz előtt, amikor sokat süt a nap, hosszúak a nappalok, és általában jó az idő, ami több munkát vagy más tevékenységet tesz lehetővé.
Nyáron sok gyümölcsöt szoktam enni. A család nyár közepén a üdülni megy. A nyár az aratás időszaka.
2. Csillagászat: Negyedéves időszak, amely egy napfordulótól az őszi napéjegyenlőségig tart. Ez az északi féltekén a június 21. és szeptember 23. közti időszak.
Nyáron lassan csökken a nappalok hossza. A déli féltekén a nyár december 23. és március 20. közé esik. Ausztráliában a karácsony nyáron van.
3. Átvitt értelemben: Forró időjárás, amely az őszig tartó évszakra jellemző.
A rekkenő nyárban sok vizet kell inni. A nyár nagy részén iskolai szünet van.
4. Népies: Betöltött év, az életkor érzékeltetése.
A falu legöregebb lakója sok nyarat megélt már. Régen a faluban a lányok alig látták meg a tizenhat-tizenhét nyarat, amikor férjhez mentek.
Eredet [nyár < ómagyar: nyár < ősmagyar: nahar, navar (nyár < forróság) < dravida: nayaru, nayiru (nap)]
