Nyápic szó jelentése
nyápic (melléknév)
1. Vékony, sovány, láthatóan gyenge testalkatú (személy).
A nagymama mindig sopánkodik, amikor meglátja az unokáját, hogy milyen nyápic fiúcska. A nyápic gyerek minden látszatra rácáfol, amikor felemeli a nagy táskát.
2. Vékony, sovány emberre jellemző (testalkat), hozzá tartozó (testrész).
A fiúcska nyápic karja alig bírhat felemelni egy nagy táskát. A nagymamának hiába mondja a lánya, hogy a fiúk az unokája korában mind ilyen nyápic alkatúak.
3. Régies, elavult: Könnyen befolyásolható (személy), aki gyámoltalansága, ügyefogyottsága miatt visszahúzódó, tehetetlen, és nincs önálló akarata, véleménye.
Egy nyápic embert könnyű becsapni. A nyápic fiú helyett az anyja intéz mindent.
4. Könnyen befolyásolható személyre jellemző (viselkedés, tett, megnyilatkozás), vele kapcsolatos (dolog).
A nyápic tehetetlenség nagyon ellenszenves. A fiú nyápic tekintete nem sok jóval biztat.
Eredet [nyápic < ómagyar: nyápic (mamlasz, bamba) < ősmagyar: nyávicka, nyáviszta (nyafogó, élhetetlen) < dravida: nánu (szégyellős, félénk)]