Nyög szó jelentése
nyög (ige)
Szenvedő hangot ad ki egy személy főleg fájdalom, erőlködés, nagy erőfeszítés miatt fojtott, lökésszerű kilélegzéssel.
A munkás nagyokat nyög, ahogy a nehéz zsákot emeli. A beteg nyög a görcsök miatt.
Eredet [nyög < ómagyar: nyög < ősmagyar: nyeg, nyög (nyög) < dravida: noh, nogu (erőlködik, nyög)]
Lásd még: nehéz
További részletezés
1. Erőlködve beszél; akadozva, gyakran érthetetlenül mondja a szavakat.
A gyerek sírás közben csak nyögött pár szót. Az apja kérdésére egy ideig még csak nyögött, aztán tudott csak megnyugodni.
2. Átvitt értelemben: Nehezére eső munkával kínlódik; feladattal bajlódik, üggyel-bajjal próbál megoldást találni rá.
Az szerelőnek nem volt kedve dolgozni aznap, és csak nyögött a munkával. A tanulók nyögnek a nehéz feladatokkal telerakott dolgozattal.
3. Átvitt értelemben: Tompa, recsegő vagy
nyikorgó hangot ad ki egy tárgy, anyag, amely nagy nyomás, csapás alatt meg-megroppan.
A szék nyög egyet, amikor a súlyos férfi ráül. A fejsze csapásai alatt nyög a nagy fa.
4. Átvitt értelemben: Nyomasztó helyzet miatt szenved; nehezen viseli a ránehezedő kötelezettség, szerencsétlenség, baj hatását.
Az ország nyögi az idegen katonai megszállást. A szegények nyögik a legnagyobb terheket.
5. Régies: Keservesen sóhajtozik; siránkozva panaszkodik.
A szegény paraszt nyög az adóbeszedő előtt, hogy nem tudja megfizetni az adót. Az öregasszony keservesen nyög a szomszédasszonyának, hogy mennyi baja van.
6. Átvitt értelemben, régies: Fájó lelkiállapot megnyilatkozik sóhajtásszerű, panaszos, bánatos hangon.
A gyász miatt nyög az özvegy. A csalódott szerelmes napok óta nyög.
Lezárva 7K: 2013. július 9., 16:29
