Nesz szó jelentése
nesz (főnév)
1. Alig hallható zörej, zaj; mozgás keltette halk, susogó, zizegő hang.
Az egér neszt kelt az éléskamrában. A macska nesz nélkül lopózik a sötétben.
2. Zavaró halk zaj, amely nyugtalanságot kelt; annak a jele, hogy egy élőlény vagy jelenség közeledik, mozog egy helyen.
A tyúkól körüli nesz ragadozó jelenlétére utalhat. Az őrszem a hallott nesz irányába néz.
3. Tájszó: Hangos zaj; kellemetlen és tartós lárma.
A tanteremben óriási nesz volt a becsengetés előtt. A teremben azonnal elült a nesz, amint belépett a tanár. Az utcán hömpölygő tömeg fújta sípok, trombiták, és a sűrűn vert dobok nesze elhallatszott a távoli házakba is.
4. Régies, népies: Igazolásul használt ok; hibáztatáskor használt magyarázat, vagy egy tett megokolására szolgáló ürügy.
A hibáztatott ember neszt hoz fel saját védelmére. Az anya valami nesszel benyit a fia szobájába, ahol az együtt van a barátnőjével.
5. Régies, elavult: Zajos hírverés; egy hír, esemény, ügy körül keletkezett hangos pletyka.
Az újságok felkapják a neszt, és tovább növelik. A nesz bejárja a világsajtót.
Eredet [nesz < ómagyar: nesz < ősmagyar: nac (nesz) < dravida: nettu, nettei (nesz, pattogás)]
