Tartalom

Nemzet

nemzet (főnév)

Egy ország népe, közös ősöktől származó, közös történelmi gyökerű és összeforrt kultúrájú, azonos jogú emberek összessége, akik nemzedékek óta egyazon ország területén tartós közösséget alkotva, együttműködve élnek, védik és segítik egymást.

A nemzet közösen ünnepli a jeles napokat. A magyarok büszkék a nemzet történelmi hőseire.

További részletezés

1. Egy területen élő tartós polgári közösség, amelynek tagjaiban erős az összetartozás tudata. Ennek alapja a közös nyelv, történelem, terület, kultúra, hagyományok. Általában egy államot alkot egy országban.

A magyar nemzet nagyobb határokkal rendelkezik, mint Magyarország. Az államfő kifejezi a nemzet egységét. A nemzet része minden azonos jogú, bár többé-kevésbé külön kultúrájú népcsoport.

2. Népek közössége ...

3. ország nemessége ...

4. Nemzetség ...

5. Ivadék ...

6. Sok együtt élő ember ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Nemzet – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énnemzeteknemzetem
tenemzetsznemzeted
ő, önnemzetnemzeti
minemzetünknemzetjük
tinemzetteknemzetitek
ők, önöknemzetneknemzetik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énnemzettemnemzettem
tenemzettélnemzetted
ő, önnemzetettnemzette
minemzettünknemzettük
tinemzetteteknemzettétek
ők, önöknemzetteknemzették
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énnemzetnéknemzetném
tenemzetnélnemzetnéd
ő, önnemzetnenemzetné
minemzetnénknemzetnénk
tinemzetnéteknemzetnétek
ők, önöknemzetnéneknemzetnék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énnemzesseknemzessem
tenemzessél / nemzessnemzessed / nemzesd
ő, önnemzessennemzesse
minemzessünknemzessük
tinemzesseteknemzessétek
ők, önöknemzesseneknemzessék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énnemzetheteknemzethetem
tenemzethetsznemzetheted
ő, önnemzethetnemzetheti
minemzethetünknemzethetjük
tinemzethetteknemzethetitek
ők, önöknemzethetneknemzethetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énnemzethettemnemzethettem
tenemzethettélnemzethetted
ő, önnemzethetettnemzethette
minemzethettünknemzethettük
tinemzethetteteknemzethettétek
ők, önöknemzethetteknemzethették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énnemzethetnéknemzethetném
tenemzethetnélnemzethetnéd
ő, önnemzethetnenemzethetné
minemzethetnénknemzethetnénk
tinemzethetnéteknemzethetnétek
ők, önöknemzethetnéneknemzethetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énnemzethesseknemzethessem
tenemzethessnemzethesd / nemzethessed
ő, önnemzethessennemzethesse
minemzethessünknemzethessük
tinemzethesseteknemzethessétek
ők, önöknemzethesseneknemzethessék
Főnévi igenév
nemzetni
Határozói igenév
nemzetve, nemzetvén, nemzetvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
nemzető, nemzetendő, nemzetős, nemzethető, nemzethetetlen, nemzetetlen
Képzett főnév
nemzetés