Nektár szó jelentése
nektár (főnév)
1. Növénytan: Illatos, cukros növényi nedv, amely a virágokban többnyire a szirmok tövében található. A méhek ebből készítik a mézet.
A méhek összegyűjtik a nektárt. A nektár illatától lesz a méz is jellegzetesen illatos. A hangyák és más rovarok is szívesen fogyasztanak nektárt.
2. Átvitt értelemben: Zamatos, édes bor; édes, szeszes szőlőlé.
A pincészet büszke az aszúból készült nektárjára. A palackozott nektárból a világ távoli részeire is szállítanak.
3. Mitológia: Halhatatlanságot biztosító ital, amelynek fogyasztása az istenek kiváltsága a görög mitológia szerint.
Az istenek lakhelyén minden étkezés után fogyasztanak nektárt. A nektár elérhetetlen egy halandó számára.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
