Nagyherceg szó jelentése
nagyherceg (főnév)
1. Uralkodó herceg címe, amely a király rangjánál alacsonyabb, de más uralkodó hercegénél (fejedeleménél) magasabb.
Ma Luxemburg az egyetlen állam, amelynek uralkodója nagyherceg. Az első herceg, aki nagyhercegnek szólíttatta magát, a 15. században élt, mert több hercegség felett uralkodott. Az első uralkodók, akiket hivatalosan is nagyhercegnek címeztek, a toszkánai Mediciek voltak a 16. század végétől; az akkori pápa adta nekik ezt a címet.
2. A orosz cár közvetlen családtagjai.
Mihály nagyherceg lett a cár trónörököse. A nagyherceget a neki kijáró pompával fogadják a városban. A cár egyben Finnország nagyhercege is volt.
Eredet [nagyherceg < nagy + herceg]
Lezárva 7K: 2011. december 12., 14:33
