Nagybecsű szó jelentése
nagybecsű (melléknév)
1. Sokra becsült (tárgy, dolog); bizonyos szempontból értékes, megbecsülésre méltó; féltve őrzött, kedves.
A család a nagybecsű fényképeket külön albumban tartja. A falvakban még őrzik a nagybecsű hagyományokat. A fiúnál mindig nála van a barátnő nagybecsű fényképe.
2. Nagyon kedves (személy, élőlény), akit sokra értékelnek, nagyon tisztelnek vagy szeretnek.
A fiú szereti a nagybecsű szüleit. A kislány gyakran találkozik a nagybecsű úrfival.
3. Régies: Nagy értékű, drága (áru, tárgy).
A nő egy nagybecsű ékszert kap ajándékba. A kiállításon sok nagybecsű festmény látható.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
