Mályva szó jelentése
mályva (főnév)
1. Évelő dísz- és gyógynövény, amelynek Kína az őshazája, többféle színváltozata ismert, gyakran ültetik dísznövényként kertekbe, parkokba. Májusban–júniusban virágzik (latin neve: Althaea rosea). (További magyar nevei: festőmályva, fekete mályvarózsa.)
A mályva leforrázva köhögés, rekedtség ellen, a bélcsatorna és a húgyutak hurutos megbetegedése ellen használható. A mályva borogatásként használva jótékony gyulladásra is. A kertész mályvát ültet a gyalogút mellé. A mályva üreges szára vastag, a növény magassága elérheti a két métert.
2. Elterjedt gyomnövény, amely azonban zöldségként és gyógynövényként is használható; karéjos, vese alakú levele és lilás virága van; kereklevelű mályva; papsajtmályva, papsajt. Lágy szárú, általában egy- vagy kétéves növény. Szára feláll vagy kúszik; 10–50 centiméteresre nő meg.
A kereklevelű mályva nagyon elterjedt növény. A mályva levelei, a fiatal hajtásai és magvai is fogyaszthatók. A mályva éretlen magvai nyersen és főzve is ehetők, a termésnek sajtíze van. A mályva C-vitamint is tartalmazó szárított leveleiből tea főzhető.
Eredet [mályva < latin: malva (mályva) < görög: malakhe (mályva < olajozó, puhító) < malakosz (puha)]
