Mosoly szó jelentése
mosoly (főnév)
1. Derű kifejezése az arcon; a vidámság hangtalan jele, tükröződése az arcvonásokon; a száj és a szem széleinek enyhe megemelkedése.
A tanár arcán mosoly jelent meg, amikor meglátta kedves tanítványát. Az anya arcán mosoly tükröződött, miközben etette gyerekét.
2. Látszólagos derű kifejezése az arcon, ami valójában viszonylag jókedvű visszautasítás (ennek rokona a sírás, ami rossz kedvű visszautasítás). Valódi érzelmek, főként csalódottság, keserűség, gúny, fölény elrejtése az előbbihez hasonló, de a ránézőben furcsa érzést keltő kifejezése, illetve tükröződése az arcvonásokon.
A kritikus gúnyos mosollyal az arcán kezdett bele mondókájába. Az asszony arcán fura mosoly jelent meg, ami nem derítette fel a ránéző férfit.
3. Átvitt értelemben: Derűt keltő jelenség; olyan megnyilatkozás, hatás, amely vidámságot ébreszt.
A tavaszi táj mosolya örömet ébreszt a kirándulókban. A téli szikrázó napsütés mosolya a nyarat juttatja eszébe az embernek.
4. Átvitt értelemben: Drog; az érzékszerveket és a tudatot tompító készítmény, amely rövid kellemes érzést, majd tartós károsodásokat okoz. Az ecstasy másik neve. További adatokat lásd: ecstasy.
A ma mosolyként ismert drog alapvegyületét 1912-ben fejlesztette ki egy német gyógyszergyár. A mosoly ma már nem csupán az eredeti vegyületből áll, más hallucinációt okozó szereket is tartalmaz, így inkább drogkeveréknek nevezhető.
Eredet [mosoly < ómagyar: mosoly < ősmagyar: pisoly (mosoly) < dravida: isiyisiyen (mosoly, „kis nevetés”) < isi (nevet)]
