Monológ szó jelentése
monológ (főnév)
1. Egyszemélyes jelenet egy drámai műben, amelyet az egyedül szereplő egy lelki vívódás kifejezésére elmond, vagy amelyben a cselekmény egyes körülményeiről a közönséget tájékoztatja.
A leghíresebb monológok egyike Shakespeare: „Hamlet” című drámájában a címszereplő monológja. A drámai monológ végén a közönség tapsa pár percre megszakítja az előadást.
2. Átvitt értelemben: Egyedüli beszéd; a szóbeli megnyilatkozás, amikor egy személy önmagához vagy egy elképzelt személyhez beszél.
Az izgatott diák mormoló monológgal mondja fel még a vizsgaterem előtti folyosón a vizsgatételeit. Az elkeseredett ember monológban panaszolja magának nehéz sorsát.
3. Régies: Egyszemélyes darab; dobogón, ritkán színpadon előadott önálló, többnyire vidám mű vagy jelenet, illetve ennek műfaja, amelyben az előadó első személyben, verses formában számol be egy élményéről.
A színlapon szerepel két rövid monológ. A monológot egy híres színész adja elő, így biztos a siker.
Eredet [monológ < görög: monologos (egyedül beszélő) < mono- (egy) + logosz (beszéd) < lego (beszél)]
