Misztika szó jelentése
misztika, miszticizmus (főnév)
1. Vallási: Titokzatos egyesülés istennel vagy az istenekkel e földi létben. Érzésen alapuló hit szellemi jelenségekben; az a vélekedés, hogy gondolatcsere és egyesülés érhető el istennel a hit, megérzés, önkívület, vagy meditáció révén, észszerű gondolkodás helyett.
A szerzetes életét a miszticizmus irányítja. A hívők számára a misztika sokkal fontosabb, mint a pénz és vagyon hajszolása.
2. Vallási: Vallásos gyakorlat- és hitrendszer, amit a hívők azért követnek, hogy a szellemi világgal vagy istennel személyes kapcsolatba kerüljenek, vagy egyesüljenek vele.
A katolikus keresztény misztika nagy alakjai szentek voltak mind. A szufizmus az iszlám miszticizmus neve, amely az iszlám vallás tanításainak rejtett vonatkozásait tanítja.
3. Titokzatosság; egy bizonyos személy vagy dolog körül érzékelhető magasabb rendűnek tűnő rejtélyes és homályos, érdeklődést felkeltő légkör, vagy rejtett tartalmat sugalló megnyilvánulás; zavaros és meghatározatlan gondolatok vagy feltételezések.
A férfit magával ragadta a fogadáson megjelent elegáns nőt körülvevő misztika. A szexualitást egyes „szakértők” igyekeznek körülvenni miszticizmussal, ami még jobban odaköti az emberek figyelmét.
Eredet [misztika < latin: mystica (misztika) < görög: müsztikosz (titkos) < müo (elzár)]
Eredet [miszticizmus < német: Mystizismus (miszticizmus) < Mystik (misztika) + -izmus (főnévképző)]
