Metódus szó jelentése
metódus (főnév)
1. Tudományos: Alkalmazási mód, amelyet egy cél elérése érdekében tudatosan felhasználunk; eredmény elérésének gyakorlati módja, eljárása, amellyel egy feladatot végzünk, ügyet intézünk.
A szerelő a bevált metódussal végzi a berendezés javítását. A mester megmutatja az inasnak a megfelelő metódust, ahogy a munkadarabot be kell fogni a gépbe.
2. Tudományos: Tervszerű és következetes eljárás, amellyel egy tudományos területen általános érvényű, egyértelműen igazolható tételekhez, törvényszerűségekhez juthatunk, és ezeket rendszerbe foglalhatjuk.
A filozófia metódusának része a logikus érvelés. A matematikus a tétel bizonyítására egy új metódust alkalmaz.
Eredet [metódus < latin: methodus (módszer, állandó eljárás) < görög: methodosz (vizsgálat < „követés”) < meta (után) + hodosz (menés, út)]
