Mester szó jelentése
mester (főnév)
Önállóan dolgozó szakember, aki főleg építő-, kézmű- és szerelőiparban dolgozik; önálló iparűzésre jogosult, mesterlevelet szerzett személy; önálló kisiparos.
A villanyszerelő mester megjavítja a konnektort. A ház építéséhez kőművesmestert kell hívni. A szabómester mérték után készít öltönyt.
Eredet [mester < ómagyar: mester < latin: magister (vezető, tanár < „nagyobb”) < magnis, magnus (nagy)]