Merénylet szó jelentése
merénylet (főnév)
1. Alattomos támadás; titokban szervezett, váratlan erőszakos tett, gyilkossági kísérlet.
A titkosrendőrség a merénylet nyomára bukkant. A meghiúsított merénylet célpontja a király volt.
2. Erőszakos bántalmazás, rajtaütésszerű zaklatás egy személy ellen egy vagy több személy részvételével.
A magányos nő elleni merénylet tetteseit letartóztatta a rendőrség. A kocsmáros határozott fellépése megelőzte a durva társaság merényletét az italboltban.
3. Átvitt értelemben: Önkényes jogsértés; nagyfokú, gyakran erőszakos jogtalanság.
A határincidens durva merénylet az országhatárok sérthetetlensége ellen. Az igazgató öntelt utasítása merénylet a dolgozók jogai ellen.
4. Átvitt értelemben: Bomlasztó támadás vagy sértés, illetve erre irányuló szándék.
A regény durva szóhasználata merénylet a jó ízlés ellen. A hamis hangokkal teli előadás merénylet a művészi hatású éneklés ellen.
5. Régies, elavult: Merész vállalkozás; nagy bátorságot, ügyességet megkövetelő tett vagy tevékenység.
Az őserdei expedíció igazi merényletnek bizonyult. A kalandvágyó fiú szereti a sok merénylettel teli életmódot.
Eredet [merénylet < merény + -let (főnévképző)]