Merény szó jelentése
merény (főnév)
1. Régies, elavult: Merész vállalkozás; nagy bátorságot, ügyességet megkövetelő tett vagy tevékenység.
Az őserdei expedíció egy igazi merénynek bizonyult. A kalandvágyó fiú szereti a sok merénnyel teli életmódot.
2. Régies, elavult: Erőszakos bántalmazás, rajtaütésszerű zaklatás egy személy ellen egy vagy több személy részvételével.
A magányos nő elleni merény tetteseit letartóztatta a rendőrség. A kocsmáros határozott fellépése megelőzte a durva társaság merényét az italboltban.
3. Régies, elavult, átvitt értelemben: Bomlasztó támadás vagy sértés, illetve erre irányuló szándék.
A regény durva szóhasználata merény a jó ízlés ellen. A hamis hangokkal teli előadás merény a művészi hatású éneklés ellen.
4. Régies, elavult, átvitt értelemben: Alattomos támadás; titokban szervezett, váratlan erőszakos tett, gyilkossági kísérlet.
A titkosrendőrség a merény nyomára bukkant. A meghiúsított merény célpontja a király volt.
Eredet [merény < mer (segédige) + -ény (főnévképző)]
