Menta szó jelentése
menta (főnév)
1. Fűszer- és gyógynövény az ajakosvirágúak rendjéből és az árvacsalánfélék családjából. (Latin neve: Mentha.)
Többféle menta létezik. A menta lágyszárú, rózsaszín vagy lila virágú növény.
2. Leszedett levél, amely ennek (1) a növénynek hasznos hatóanyagokban gazdag része. Frissen szedve olajat préselnek, megszárítva teát készítenek belőle, illetve fűszerként használják.
Az asszony teát főz mentából. A mentából olajat is préselnek.
3. Felhasználható termék, olaj vagy főzet, amit ebből (1) a növényből nyernek.
A cukrász mentát csepegtet a fagylaltba. A szakács mentával ízesíti a pulyka töltelékét.
Eredet [menta < latin: menta, mentha, mintha (fodormenta) < görög: minthe (menta < egy nimfa neve)]
