Megőrzés szó jelentése
megőrzés (főnév)
1. Egy tárgy eredményes megóvása, megtartása (egy adott időpontig) egy helyen.
A ruhatáros gondoskodik a leadott kabátok megőrzéséről az előadás idejére. A raktáros a raktárban tartott anyag, áru megőrzéséért felelős.
2. Átvitt értelemben: Épségben megtartás; egy veszélynek kitett testi vagy lelki állapot, szellemi érték védése.
Mindenkinek fontos az egészségének megőrzése, mégis kevesen tesznek ezért. Az igaz ember törekszik a becsületének a megőrzésére.
3. Átvitt értelemben: Nem felejtés, amely egy (érzelmi szempontból) fontos emléket, szellemi értéket, jelenséget megtart az emlékezetben, élő szokásban.
A faluban élők gondoskodnak a hagyományok megőrzéséről. A rokonság az elhunyt emlékének megőrzését fontosnak gondolja a temetés után.
Eredet [megőrzés < meg- (igekötő) + őr(i)z + -és (főnévképző)]
