Meghitt szó jelentése
meghitt (melléknév)
1. Baráti kapcsolatban levő (személy), aki előtt egy másik embernek nincs titka, akinek őszinteségében, becsületében, hűségében kétkedés nélkül megbízik; bizalmas, benső.
A meghitt barátok megbíznak egymásban. A lány mindent megbeszél a meghitt barátnőivel.
2. Baráti kapcsolatra jellemző (magatartás, megnyilatkozás, viszony); ilyen kapcsolatra valló (dolog).
A barátnők egy meghitt beszélgetésben elmesélik egymásnak, hogy mi történt velük. A gyerekek meghitt szavakkal köszöntötték édesanyjukat anyák napján.
3. Átvitt értelemben: Melegséget árasztó (hely, társaság), ahol barátságos hangulat, őszinte légkör érezhető.
A szoba meghitt sarkában kiválóan lehet beszélgetni. A nő meghitt körben mesélte el a titkát.
4. Régies, elavult, átvitt értelemben: Saját magát túlértékelő (személy), aki saját személyét másoknál sokkal jobbnak hiszi, és ez gőgös viselkedésében is kifejeződik; önhitt, öntelt.
A meghitt embert nem hajtja tudásvágy. A meghitt szakács azt hiszi, hogy ő főz a világon a legjobban.
Eredet [meghitt < meg- (igekötő) + hi(sz) + -tt (melléknévképző)]
