Megbocsát szó jelentése
megbocsát (ige)
1. Büntetést elenged; elkövetett vétségért vagy hibáért járó megtorlásról lemond; sérelem viszonzásától eltekint.
Az erős ember megbocsájtja társa bűnét. Megbocsátok ennek a szegény gyereknek, mert csak ügyetlenségből törte be az ablakot!
2. Haragját megszünteti; véget vet a saját ellenséges indulatának. Hajlandó semmisnek tekinteni az elszenvedett kellemetlenségeit.
Nagyon hálás voltam, hogy a főnök megbocsátotta a tiszteletlenségemet. A feleség idővel megbocsát a férjének.
3. Nem hibáztat miatta; egy elkövetett hibát, mulasztást nem vesz komolyan.
Egy anya bármit megbocsát a lányának. Bocsáss meg, hogy el nem jöhettem.
Eredet [megbocsát < meg- (igekötő) + bocsát]
