Megbocsát
megbocsát (ige)
1. Büntetést elenged; elkövetett vétségért vagy hibáért járó megtorlásról lemond; sérelem viszonzásától eltekint.
Az erős ember megbocsájtja társa bűnét. Megbocsátok ennek a szegény gyereknek, mert csak ügyetlenségből törte be az ablakot!
2. Haragját megszünteti ...
Megbocsát – igeragozás
Kijelentő mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | megbocsátok | megbocsátom |
| te | megbocsátasz | megbocsátod |
| ő, ön | megbocsát | megbocsátja |
| mi | megbocsátunk | megbocsátjuk |
| ti | megbocsáttok | megbocsátjátok |
| ők, önök | megbocsátnak | megbocsátják |
Kijelentő mód, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | megbocsátottam | megbocsátottam |
| te | megbocsátottál | megbocsátottad |
| ő, ön | megbocsátott | megbocsátotta |
| mi | megbocsátottunk | megbocsátottuk |
| ti | megbocsátottatok | megbocsátottátok |
| ők, önök | megbocsátottak | megbocsátották |
Feltételes mód, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | megbocsátanék | megbocsátanám |
| te | megbocsátanál | megbocsátanád |
| ő, ön | megbocsátana | megbocsátaná |
| mi | megbocsátanánk | megbocsátanánk |
| ti | megbocsátanátok | megbocsátanátok |
| ők, önök | megbocsátanának | megbocsátanák |
Felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | megbocsássak | megbocsássam |
| te | megbocsássál / megbocsáss | megbocsássad / megbocsásd |
| ő, ön | megbocsásson | megbocsássa |
| mi | megbocsássunk | megbocsássuk |
| ti | megbocsássatok | megbocsássátok |
| ők, önök | megbocsássanak | megbocsássák |
Ható ige, jelen idő
| alanyi | tárgyas |
| én | megbocsáthatok | megbocsáthatom |
| te | megbocsáthatsz | megbocsáthatod |
| ő, ön | megbocsáthat | megbocsáthatja |
| mi | megbocsáthatunk | megbocsáthatjuk |
| ti | megbocsáthattok | megbocsáthatjátok |
| ők, önök | megbocsáthatnak | megbocsáthatják |
Ható ige, múlt idő
| alanyi | tárgyas |
| én | megbocsáthattam | megbocsáthattam |
| te | megbocsáthattál | megbocsáthattad |
| ő, ön | megbocsáthatott | megbocsáthatta |
| mi | megbocsáthattunk | megbocsáthattuk |
| ti | megbocsáthattatok | megbocsáthattátok |
| ők, önök | megbocsáthattak | megbocsáthatták |
Ható ige, feltételes mód
| alanyi | tárgyas |
| én | megbocsáthatnék | megbocsáthatnám |
| te | megbocsáthatnál | megbocsáthatnád |
| ő, ön | megbocsáthatna | megbocsáthatná |
| mi | megbocsáthatnánk | megbocsáthatnánk |
| ti | megbocsáthatnátok | megbocsáthatnátok |
| ők, önök | megbocsáthatnának | megbocsáthatnák |
Ható ige, felszólító mód
| alanyi | tárgyas |
| én | megbocsáthassak | megbocsáthassam |
| te | megbocsáthass | megbocsáthasd / megbocsáthassad |
| ő, ön | megbocsáthasson | megbocsáthassa |
| mi | megbocsáthassunk | megbocsáthassuk |
| ti | megbocsáthassatok | megbocsáthassátok |
| ők, önök | megbocsáthassanak | megbocsáthassák |
- Főnévi igenév
- megbocsátani
- Határozói igenév
- megbocsátva, megbocsátván, megbocsátvást
- Melléknévi igenév és képzett melléknevek
- megbocsátó, megbocsátandó, megbocsátós, megbocsátható, megbocsáthatatlan, megbocsátatlan
- Képzett főnév
- megbocsátás
További igék ragozása – igeragozási tárgymutató