Matrica szó jelentése
matrica (főnév)
1. Öntapadós kép, ábra, amely felragasztható egy felületre.
A kislány egy cicás matricát rak a tolltartójára. A rendszám érvényesítésére egy matricát ragasztanak a rendszámra.
2. A pecsét tükörképe, negatív formája.
A vésnök előbb a matricát vési ki. A matricával még nem pecsételnek.
3. Régies: Lehúzós kép; vízbe oldódó kötőanyaggal papírra rávitt színes kép, amely vízbe áztatva a papírról leválik, és más felületre tapad.
A gyerekek matricát cserélnek egymással. A kisfiú matricát tesz a könyvére.
4. Nyomdászat, régies: Eredeti minta; formálható lemezből készített negatív minta, amely sokszorosításkor egy pozitív nyomat készítésére alkalmas.
A nyomdász matricát készít a képről. A kész matrica a nyomdagépbe kerül.
5. Nyomdászat, régies: Betűsablon; szedőgépen egy betű, írásjel negatívját magában foglaló, sárgarézből készült minta, amellyel a betűt kiöntik.
A nyomdász új betűtípusnak készít matricát. A matrica segítségével öntik ki az új betűket.
Eredet [matrica < olasz: matrice (matrica, minta) < latin: matrix (gyök, eredet < anyaméh) < mater (anya)]
