Matematikus szó jelentése
matematikus (főnév)
1. Elvont tudományhoz értő szakember, tudós, aki számokkal, mennyiségekkel, terekkel, jövőre vonatkozó előrejelzéssel és logikával foglalkozik.
A matematikusok évente összegyűlnek nemzetközi konferenciára. Az egyetem matematikai tanszékein több matematikus oktat egyetemi tanárként.
2. Iskola: Matematika szakos tanár, aki középfokú oktatási intézményben tanít.
A gimnáziumban három matematikus tanít. A közgazdasági szakközépiskolában is tanít matematikus.
3. Iskola: Matematika szakos hallgató egyetemen vagy főiskolán.
A fiú nagyon büszke, hogy elsőéves matematikus lett. A végzős matematikus a diplomamunkáját írja a kutatóintézetben.
4. Átvitt értelemben: Számtanhoz–mértanhoz jól értő ember, főleg tanuló.
A gyerekről már általános iskolában kiderült, hogy kiváló matematikus. Az ifjú matematikusok tanulmányi versenyen mérik össze tudásukat.
Eredet [matematikus < matematik(a) + -us (főnévképző)]