Martalóc szó jelentése
martalóc (főnév)
1. Fosztogató katona, aki zsákmányolással, rablással foglalkozik; fosztogató zsoldoskatona, aki a zsoldja fejében úgy részesül a hadizsákmányból, hogy adott határidőn belül szabadon rabolhat az elfoglalt területen, településen.
A martalócok három napig rabolhatnak a városban. A martalócok egymással veszekednek a rablott kincs fölött.
2. Régies: Útonálló rabló; fosztogató betyár, aki erdőkben, pusztákon tanyázó, kalandozó, rablásból élő zsivány.
Az erdőn keresztül vezető út nagyon veszélyes, mert martalócok laknak a fák közt. A hintót kísérő katonaság jelenléte ellenére a martalócok megtámadják a csapatot.
3. Régies: Tengeri rabló; az a hajós, aki a tengeren társaival hajókat támad meg és foszt ki.
A martalócok felhúzzák a hajójukra a zászlajukat. A martalócok vezére kiadja az ágyúknak a tűzparancsot, amikor megközelítik a kiszemelt hajót.
4. Régies, elavult: Rabszolga-kereskedő, aki elrablott vagy rabságba taszított emberek adás-vételével foglalkozott.
A martalóc hadifoglyokat vásárol a hadseregtől. A martalóc a rabszolgapiacon állítja ki a rabjait.
Eredet [martalóc < középmagyar: martalóc (emberrabló, rabszolga-kereskedő) < török: martolos (toborzó, zsoldos) < görög: amartolosz (bűnös, vétkes)]
