Martalék szó jelentése
martalék (főnév)
1. Vadállat zsákmánya, amit egy ragadozó elejt.
Az antilop az oroszlánok martaléka lett. A növényevők rendszeresen lesznek a ragadozók martalékai.
2. Egy erőszakos tett áldozata, akinek élete veszélybe kerül, illetve ebbe többnyire belehal.
Egy elesett ember könnyen válik egy gonosztett martalékává. A gyilkos martalékán talált nyomok a tetteshez vezetik a rendőrséget.
3. Átvitt értelemben: Kiszolgáltatott személy, tárgy, dolog, amely egy másik személy, hatalom kénye-kedve, vagy egy baj, veszedelem menthetetlen áldozata lesz.
Az elfoglalt város az ostromlók martaléka lett. Az üresen álló ház az időjárás martaléka lett.
4. Régies: Erőszakkal elvett dolog vagy elragadott személy.
A rablók elosztják egymás közt a martalékot. A rabságba ejtett martalékért váltságdíjat kérnek az elrablói.
5. Régies: Vadászzsákmány, amely egy kiszemelt, hajszolt és elejtett vad egy vadászaton.
A hajtók a bozótból a vadász puskája elé űzik a martalékot. A megsebzett martalékot addig üldözik, míg el nem ejtik.
Eredet [martalék < mar (ige) + -dal (igeképző) + -ék (főnévképző)]
Megjegyzés: A szó alakjára hatással lehetett a martalóc szó is.
Nyelvtani adatok
Kifejezés
A lángok/tűz martaléka lesz / martalékául esik – (a.) egy épület, tárgy, dolog elég, megég; b.) egy személy halálos égési sebeket szenvedve meghal).
Martalékává válik – (elpusztul általa).
Lezárva 7K: 2012. december 13., 13:23