Margaréta szó jelentése
margaréta (főnév)
1. Dísz- és gyógynövény, amely sárga közepű, fehér szirmú, kerek virágú, évelő, lágyszárú növény. Réteken, erdős, köves helyeken fordul elő gyakran. (Latin neve: Chrysanthemum leucanthemum vagy Leucanthemum vulgare; népies neve: margitvirág.)
A margaréta az őszirózsaformák alcsaládjába tartozik. A margaréta virágát vagy virágos hajtásából készült teát a népi gyógyászat használja légúti megbetegedésekre, idegességre.
2. Sárga közepű, fehér szirmú kerek virág, amely ezen (1) a növényen díszlik.
A margaréta külsőleg sebek kezelésére is használható. Az asszony margarétát szed, hogy teát főzzön belőle.
Eredet [margaréta < német: Margareta (margaréta < Margit) < latin: Margarita (Margit < „gyöngy”) < görög: margaritesz (gyöngy) < margarosz (gyöngykagyló)]
