Magány szó jelentése
magány (főnév)
1. Társtalanság érzése, amikor egy személy boldogtalan, mert egyedül van, vagy távol van a szeretteitől, barátaitól vagy családjától.
Az özvegy magányában néha kiment a temetőbe emlékezni. A feleség nehezen bírja a magányt, amíg férje a tengert járja.
2. Az egyedüllét állapota; visszavonult személy életmódja, aki távol él az emberektől, mások társaságától.
A szerzetes a kolostor magányában él. Az agglegény szereti a magányt.
3. Lakatlan hely, amelyet elkerülnek az emberek, távol esik a világ zajától.
A remete az erdő magányában él. A sivatag magánya vár arra, aki letér a karavánútról.
Eredet [magány < mag(a) + -ány (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2012. november 25., 20:44
