Magánvaló szó jelentése
magánvaló (főnév)
1. Filozófia: Létező dolog, filozófiai lényeg, amely annak ellenére létezik, ha éppen nem tapasztaljuk meg, vagy érzékszerveinkkel közvetlenül nem érzékeljük; szubsztancia.
Isten mint magánvaló létezése egy hívő számára kétségtelen. A rabságban élő embert a szabadság magánvalója reménnyel tölti el még akkor is, ha ő maga nem élheti át.
2. Filozófia: A megtapasztalhatón túl létező alap; a valóság lényege, amely az emberi tudattól, illetve megfigyeléstől függetlenül létezik. A magánvaló önmagában megismerhetetlennek vélt, az emberi érzékelésen túl létező dolog a kanti idealista filozófia szerint.
Immanuel Kant, 18. századi német filozófus terjesztette el a magánvalót a filozófiai gondolkodásban. A magánvaló létezését sok más filozófiai irányzat tagadja.
Eredet [magánvaló < magán (melléknév) + való]
