Magonc szó jelentése
magonc (főnév)
1. Magból kinőtt facsemete, ellentétben a más módon szaporított fákkal.
A faiskolában magoncok is vannak. A magoncokat először melegházban nevelik, amíg meg nem erősödnek.
2. Kertészet: Kivágástól megkímélt növény, főleg fa, amelynek termését vagy vesszőit szaporításra használják fel.
Az erdész megjelöli a magoncokat. A kertész a hagymák közül hagy néhány magoncot.
Eredet [magonc < mag + -onc (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2012. november 28., 13:49