Magnetofon szó jelentése
magnetofon, magnó (főnév)
Mágneses hangrögzítő készülék, amely hangot mágnesezhető szalagra felvesz és onnan visszaalakít. A magnetofon időben változó jelek mágneses rögzítésére és visszaalakítására alkalmas eszköz.
A lemezjátszó mellett a magnetofon is nagyon népszerű volt a 20. század második felében. Ma már ritkán hallgatunk zenét magnetofonról. Az orsós és kazettás szalagot is magnóval hallgatjuk meg.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.