Magisztrátus szó jelentése
magisztrátus (főnév)
1. Régies: Tudományos fokozat, amely az egyetemi doktori címnél alacsonyabb rangú. Ma főleg az angol és amerikai egyetemeken alkalmazzák, valamint régen a középkori egyetemeken adományozták.
A tudományos dolgozatért a jelöltnek magisztrátust ítél oda az egyetem. A magisztrátus után doktori címet szeretne elérni a fiatal kutató.
2. Történelmi, régies: Helyi hatóság, egy város vezetőtestülete.
A magisztrátus adót szed a lakosságtól. A magisztrátus ítélkezik a polgárok ügyeiben.
3. Történelmi: Állami hivatal az ókori Római, illetve Bizánci Birodalomban.
A magisztrátus meghozza a döntést az ügyben. A magisztrátus rendeletet ad ki a helyzet megoldására.
Eredet [magisztrátus < magiszt(e)r + -átus (főnévképző)]
