Méltatlan szó jelentése
méltatlan (melléknév)
1. Nem az értéke szerinti (dolog), amely alaptalanul részesül egy bizonyos (előnyös vagy hátrányos) helyzetben, hatásban.
A lustaság dicséretre méltatlan erény. Az elismerésre méltatlan szélhámos megszólalni sem mert.
2. Nem megérdemelt (sors, fizetség, dolog), amely az elért eredmény hasznossága vagy kára szempontjából nem jogos, nem igazságos.
A főhőst a történet elején hozzá méltatlan hátrány éri. A bajkeverő számára méltatlan elismerést kapott.
3. Indokolatlan, alaptalan (megnyilvánulás, dolog), amely a körülményekre, eredményre vonatkozó meggondolások alapján nem észszerű, nem rendelkezik józan alappal.
A károsult a károkhoz képest méltatlan követeléssel állt elő. A támogató az adományához viszonyítva eléggé méltatlan ünneplést kapott.
4. Illetlen (viselkedés, tett), amely nem felel meg egy személy jellemének, foglalkozásának, meggyőződésének.
A becsületes emberhez méltatlan viselkedés lerontja az ember tisztességét. A katonához méltatlan engedetlenség büntetést hozhat magával.
Eredet [méltatlan < méltat + -lan (melléknévképző)]
