Lélekmelegítő szó jelentése
lélekmelegítő (főnév)
1. Kis mellény; rövid, meleg, rendszerint gyapjúból kötött mellényke, amelyet a felső ruha alatt hordanak hideg időben.
Az asszony egy lélekmelegítőt is felvesz, amikor a szabadban dolgozik. A favágó leveszi a lélekmelegítőjét, mert kimelegedett a munkában.
2. Forró ital, amely hideg időben kellemesen átjárja a testet.
A forralt vörösbor egy közkedvelt lélekmelegítő. A náthás gyereknek forrót teát ad az anyja lélekmelegítőként.
3. Átvitt értelemben: Belső nyugalmat erősítő dolog, ami jót tesz az ember lelki békéjének, belső világának, és ha elvesztette ezt a nyugalmát, akkor segít visszaállítani azt.
Egy jó vers igazi lélekmelegítő lehet a napra. A jó hír lélekmelegítőként hat a nőre.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.