Lokomotív szó jelentése
lokomotív (főnév)
1. Vasút, régies: Vasúti gőzmozdony; olyan gőzhajtású erőgéppel működtetett önjáró jármű, amelyet vasúti kocsik, szerelvények vontatására használtak.
Ma már csak ritkán látni működő lokomotívot. Az első lokomotívok korukban nagyon gyors járműveknek számítottak. Egy lokomotívban szenet tüzeltek el, és vizet forraltak a tűzzel.
2. Műszaki, régies: Gőzzel hajtott erőgép, amely mozgási energiává alakítja át a vízgőz feszítő erejét, és meghajt egy hozzákapcsolt szerkezetet.
Az első lokomotívok bányák szivattyúit hajtották, amelyek a felszínre hozták a bányajáratokba betörő talajvizet. A lokomotívok voltak az első hatékony kiváltói az emberi és állati erőnek, és lehetővé tették az ipari fejlődést. A lokomotív kéményén át sűrű füst száll fel.
Eredet [lokomotív < angol: locomotive (mozdony) < latin: loco motivum (helyváltoztató) < loco (elhelyez) < locus (hely) + motivus (mozgó) < moveo (mozgat, mozog)]
