Lepecsétel szó jelentése
lepecsétel (ige)
1. Hivatalos jelet nyom rá; nem utánozható bélyegzővel egy irat érvényességét bizonyítja.
Az ügyvédek lepecsételték a szerződést. A rendőrségen lepecsételik az engedélyt.
2. Hivatalosan lezár; a bekulcsolás mellett még bélyegzős ólom- vagy gyurmakorongba szorított zsineggel, huzallal is rögzít a kinyitás elleni biztosítás céljából, hogy illetéktelenek ne menjenek be, ne nyúljanak hozzá, illetve ha az ólomzárat felnyitották, az könnyen észrevehető legyen.
A rendőrség lepecsételte a lakást, ahol a nyomozás folyt. A tiltott árukat nagy zsákokban lepecsételték.
3. Szleng: Felületrészt bekoszol; ruhán, tárgyon egy szennyfoltot ejt.
A gyerek máris lepecsételte az új nadrágját. A nő hamarabb hazament a bálról, mert étellel lepecsételte a ruháját.
Eredet [lepecsétel < le- (igekötő) + pecsét + -el (igeképző)]
