Lehangoló szó jelentése
lehangoló (melléknév)
1. Rosszkedvűvé tevő; kedvetlenséget, csüggedtséget okozó (hatás, közlés), amely a jókedvet elveszi; szomorúvá, csalódottá tesz. Hosszú távon: alkotó kedvet, céltudatosságot, bátorságot, elszántságot elvevő (változás, eredmény).
A lehangoló hírek miatt a nénike inkább nem is hallgatja a híreket. A lehangoló érdektelenség bántja a művészt, mivel senkit sem érdekel az új műve. A lehangoló balsiker után a kutatót egy új felfedezés tette ismét aktívvá.
2. Hangmagasságot csökkentő (zenész), aki a korábbinál vagy más hangszernél mélyebbre állítja a hangszerét. Használat után zeneszerszámon húrokat meglazító (ember), aki így kíméli a hangszert.
A hegedűt lehangoló zenész a zongorához igazodik. A koncert után a gitárt lehangoló gitáros elteszi a hangszerét a tokba.
Eredet [lehangoló < le- (igekötő) + hangol + -ó (melléknévképző)]
