Lapocka szó jelentése
lapocka (főnév)
1. Anatómia: Páros lapos csont a háton, illetve a hát felső részén látszó helye, környéke. A lapocka az embernél és emlősállatoknál egy ízület segítségével összekapcsolja a kart, illetve mellső végtagot a törzzsel.
A normál súlyú embernek hátul látszik a lapockája – a képen piros színnel jelölve. A lapocka fontos szerepet tölt be a vérképzésben, mert benne vörös csontvelő található.
2. A háti lapos csont körüli rész egy táplálkozás céljára leölt állat húsából.
Az asszony lapockát vesz a hentesnél. A lapockát ledarálja, és fasírtot készít belőle.
3. Tájszó: Kis vaslapát parázs szedésére vagy hordására.
Az asszony egy lapockával kiszedi a kályhából a hamut. A férfi egy lapockával megigazítja a tüzet a kandallóban.
4. Tájszó: Fakanál; sütéskor, főzéskor keverésre használható, fából készült, kis lapát alakú, nyeles eszköz, amelynek nyele nem melegszik át főzés közben.
Az asszony egy lapockával megkeveri a sülő zsírt. A lapocka jó szolgálatot tesz tésztadagasztáskor is.
5. Tájszó, régies, elavult: Nyeles fadarab, amivel ruhát csapkodva tisztítottak, sulykoltak.
Az asszony lapockával veri a mosás közben a koszos ruhát. A lapocka használata után a ruhát a mosóvízbe mártja, kicsavarja, újra bemártja, és újra kézbe veszi a lapockát.
Eredet [lapocka < lap + -oc (főnévképző II.) + -ka (főnévképző)]
