Lakóhely szó jelentése
lakóhely, lakhely (főnév)
1. Emberi tartózkodási hely, település, épület vagy helyiség, ahol egy személy vagy közösség él huzamosabb időn át; az a település, illetve a településen belüli ház, lakás vagy helyiség, szoba, ahol saját szállással vagy saját háztartással rendelkezik.
Általában minden embernek van lakóhelye. A család a férj áthelyezése miatt új lakóhelyre költözik. Az egyetemista lakóhelye a kollégium a tanulmányi ideje alatt.
2. Természeti környezet, ahol egy élőlény (állat vagy ritkán növény) huzamosabb időn át tartózkodik, növekszik; amit élőhelyül használ.
A vaddisznó lakóhelye az erdő. A trópusi fák lakóhelye az őserdő.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
