Laboda szó jelentése
laboda (főnév)
1. Növénytan: Egyéves gyomnövény, amely kedveli a kötött, sós és nitrogénben gazdag talajt. A laboda 30–80 centiméter magas, gazdagon elágazó szára van, levelei 10 centiméter hosszúak és 1,5 centiméter szélesek, szálasak vagy lándzsásak (Atriplex littoralis).
A laboda virágai aprók, tömötten, csomókban ülnek a főtengelyen és az oldalágakon. A laboda virágzási ideje júliustól szeptember végéig tart.
2. Többféle nagyra növő gyomnövény, amelynek fiatal szárát, levelét állatokkal etetik; ház körül, kertben, szemetes helyen növő és burjánzó gyom.
A laboda ellepi a vetést. Az asszony labodát szed az árokparton a libáinak.
Eredet [laboda < ómagyar: laboda (laboda, libatop) < ősmagyar: lebeda (laboda, lúdláb) < lebed (hattyú) < lásd: Lebédia]
