Különítmény szó jelentése
különítmény (főnév)
1. Kisebb csoport; egy nagyobb szervezeten belül egy részfeladat elvégzésére alakult csapat.
A szórólapozásra egy diákmunkásokból álló különítményt bíz meg a reklámcég. Az osztályfőnök egy különítményt szervez a gyerekekből, akik segítenek neki az osztálykirándulás megszervezésében.
2. Katonaság: Önálló egység; kisebb-nagyobb csapat, amely egy nagyobb alakulattól, egységtől különváltan, bizonyos önállósággal végez katonai feladatokat.
A különítmény feladata az ellenséges területen rekedt pilóta kiszabadítása. A különítményben válogatott katonák vesznek részt a különleges feladatnak megfelelően.
Eredet [különítmény < különít + -mény (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2012. szeptember 16., 12:59
