Kübli szó jelentése
kübli (főnév)
1. Nyitott edény, amely főleg bádogból, ritkábban más anyagból készül. A kübli csonka kúp vagy henger alakú nyitott edény, félkör alakú, lehajtható vas fogantyúval. Vizet vagy más önthető anyagot hordanak, illetve tárolnak benne; vödör.
A műhely sarkában egy kübli áll. Az asszony kübliben hozza a vizet a kútról.
2. Fedeles, fazékszerű edény börtönben, amely emberi ürülék és vizelet befogadására szolgál.
Minden cellában van egy kübli, amit rendszeresen ürítenek. A rab a küblibe vizel.
Eredet [kübli < német: Kübel (vödör) < germán: Kufe (csöbör)]