Kúp szó jelentése
kúp (főnév)
1. Egy csúcsban végződő test, amelyet kör alakú alaplap és a körhöz kapcsolódó, csúcsban végződő felület határol.
A tanár a mértanórán egy kúpot rajzol a táblára. A tanulók a táblára felrajzolt kúp felületét számolják ki a füzetükben.
2. Csúcsban végződő forma vagy test, illetve egy test, forma része, amely egy csúcsos tárgyhoz többé-kevésbé hasonlít.
A vár tornyainak kúpjai messziről látszanak. A learatott nádból kúpokat formálnak.
3. Orvosi: Alsó testnyílásba helyezhető szer, amelynek vége legömbölyített, alakja kicsiny henger, és könnyen felszívódik. Általában végbélbe vagy a női hüvelybe helyezik fel.
A kisgyerek lázát kúppal csillapítják. A nő a gombás fertőzésre kúpot vált ki a gyógyszertárban.
4. Régies, építészet: Félgömb alakú boltozat, amelyet egy kör vagy szabályos sokszög alakú építészeti tér fölé emelnek; kupola.
A templom kúpja a torony fölött magasodik. A kúp belső falát freskó díszíti.
Eredet [kúp < ómagyar: kúp < ősmagyar: kup, kug (kúp, halom) < dravida: kuppam (kupac, halom) < kuppu (felhalmoz)]