Kötöttség szó jelentése
kötöttség (főnév)
1. Erős kapcsolat; gazdasági, társadalmi helyzetből vagy személyi kapcsolatokból eredő kötelék, fennálló kötelezettség.
A házasság erősebb kötöttségét nem akarják azok a párok, aki csak összeköltöztek egymással. A barátság olyan kötöttség, amely becsületbeli alapokon áll.
2. Fennálló korlátozás; bizonyos (szűk) határok, lehetőségek közé szorítás.
A fiatalok nem szeretnek kötöttségek között élni. Egy munkahely kötöttségei közé tartozik a munkaidő kötelező betartása.
3. Mezőgazdaság: Egy talaj tömörsége, nehéz, összetapadt jellege.
A talaj kötöttsége miatt nem terem meg a gazda földjén minden növény. Az adott termőtalaj értéke a kötöttségének mértékétől is függ.
Eredet [kötöttség < kötött + -ség (főnévképző)]
