Kötelesség szó jelentése
kötelesség (főnév)
1. Feltétlenül megteendő cselekvés, amikor egy helyzet vagy befolyás szükségessé teszi azt, hogy egy személy elvégezzen egy feladatot, dolgot.
A beosztott kötelessége megtenni azt, amit a munkaköre előír számára. A kötelesség megszegését általában megbüntetik.
2. Illendő dolog, amikor egy cselekvést a társadalomban elfogadott elvárásoknak megfelelően egy személynek meg kell tennie.
A házigazdának kötelessége jó szívvel látni a vendégeit. A férfiaknak kötelességük előzékenyen bánni a nőkkel.
3. Az elhivatottság megjelenése a cselekedetekben. Egy cselekedet vagy tett legmagasabb szintű mozgatórugója, amikor egy személy azért végzi el a rábízott feladatot, teszi meg a kívánatos dolgot, mert úgy érzi, hogy azt kell tennie, és így jó érzés tölti el. Ebben nincs semmilyen kényszer, sem félelem a büntetéstől. Teljesen a személy saját akaratából fakad a cselekedet, és teljes felelősséget vállal érte, mert a saját célja felé halad, miközben másokat is segít.
Minden anya kötelességének érzi a gyereke gondozását. Az Egri Csillagok című regényben Gárdonyi Géza szép példát ad a kötelesség teljesítésére a haza védelmével. A hősiesség gyakran kapcsolódik össze a kötelességgel.
Eredet [kötelesség < köteles + -ség (főnévképző)]
